Szent Jakab Templom
Hegyhátszentjakab neve 1310-ben tűnik fel először az oklevelekben, Szentjakabi Timo nevében. Ez egyben a templom első írásos említése is. A falu, mely 1690-ig a törököknek adózott, büszkén őrzi ezt a XIII. század közepén épült szakrális kincset.
Román kori téglaépítészet
A templom a nyugat-dunántúli téglaépítészet egyik legszebb emléke. Falait lizénás-ívsoros apszisfal és déli fülkesorok díszítik. Különleges megoldású tornya félig a homlokzat támpilléreit összekötő íven, félig a hajó belsejébe benyúló pilléreken nyugszik.
Bár a XVIII. században barokk stílusban átalakították, az épület szerencsére megőrizte román kori arányait, déli kapuját és a jellegzetes lőrésablakokat. Mai, középkori alakját az 1970-es években végzett restaurálás során nyerte vissza.
A Belső Tér Kincsei
Bár a belső térről nem közlünk fotót, a látogatót belépve lenyűgöző látvány fogadja. A hajdan gerendamennyezetes tér ma síkmennyezetes. A figyelem központjában a gazdag rokokó oltár áll, melyet fából faragott szobrok díszítenek:
Középen Szent Jakab apostol, mellette a Szentháromság, Szent József és Páduai Szent Antal alakjai őrzik a csendet.
Történelmi Érdekességek
Az 1698-as visitatio canonica (egyházlátogatási jegyzőkönyv) már említi a templomot és a körülötte lévő temetőt. Érdekesség, hogy a toronyban ekkor egy 1552-es évszámú harang lakott, amely túlélte a török hódoltságot, a szabadságharcokat és a világháborúkat is. Ezt a ritkaságot 1966-ban a Magyar Nemzeti Múzeum vásárolta meg.
A templom kegyura kezdetben a nemesi közösség volt, majd 1738-tól – amikor az épületet renováltatták – az Esterházy család, később pedig a Sigray család viselte ezt a tisztséget.
Látogasson el hozzánk:
Útvonaltervezés (GPS)