Múltunk & Örökségünk
Hegyhátszentjakab története a római kortól napjainkig
Településünk keletkezéséről pontos adatok nincsenek, de a terület régi idők óta lakott. Az Őrség szélén elhelyezkedő falu gazdag történelmi múlttal rendelkezik, melyet büszkén őrzünk.
A Római Kortól az Árpád-korig
A római uralom idejéből számos környéken talált sírhely és emlék maradt fenn, ami bizonyítja, hogy a vidék már az ókorban is lakott volt. A honfoglalás idején még keverék nép élt itt, a magyar lakosság betelepülése Szent István királyunk idején kezdődött meg.
A Szent Jakab Templom
A falu ékköve az Árpád-kori eredetű műemléktemplom, amely a XIII. századi román stílusjegyeket őrzi. A kis dombon álló épület a település szívében helyezkedik el.
1738-ban az Esterházy-család váltotta meg a területet, majd a XVIII. század közepére a Sigray-család lett a templom kegyura. Belső berendezése a XVIII. századból származik: gazdag rokokó oltárát Szent Jakab és a Szentháromság szobrai díszítik.
A XX. Század Viharai
A világháborúk súlyos áldozatokat követeltek községünktől. Az I. világháborúban 45-en vettek részt, közülük 15-en haltak hősi halált.
A II. világháború újabb 11 főnyi áldozatot követelt a lakosságtól. Jellemző a korszak nehézségeire, hogy az áldozatokról hivatalosan csak a rendszerváltozást követően lehetett méltó módon megemlékezni.
Modern Kor és a Vadása-tó
A település 1990-ig tanácsrendszeri székhelyközség volt. Ma Hegyhátszentjakab nemcsak történelméről, hanem a határában fekvő Vadása-tóról is híres, amely a pihenni vágyók kedvelt üdülőhelye.
A falu közössége összetartó és sokszínű: a katolikus többség mellett a lakosság közel egyharmada evangélikus vallású.